A Biden-Harris-kormány nemrégiben mutatta be a nemzeti kiberbiztonsági stratégiát, válaszul a digitális világ növekvő összekapcsoltságára és a szoftverrendszerek növekvő összetettségére. A stratégia célja, hogy garantálja a biztonságos és védett digitális ökoszisztémát, amelyet minden amerikai használhat és hasznosíthat. A digitális összekapcsolhatóság ma már életünk szinte minden területét áthatja, összekapcsolja a személyes és a szakmai szférát, valamint áthidalja a digitális és a fizikai világ közötti szakadékot. Mivel a nemzetállamok és a rosszindulatú szereplők továbbra is kibertámadásokat indítanak, a kormány elkötelezett amellett, hogy átalakítsa az e tartós fenyegetések kezelésére irányuló megközelítését, és biztosítsa, hogy digitális ökoszisztémánk szilárd, ellenálló és alapvető értékeinkkel összhangban lévő legyen.
Bár a kormányzat már jelentős lépéseket tett e célok elérése érdekében, az új megközelítés öt pillérre összpontosít, amelyek mentén kiépíthetjük és erősíthetjük az együttműködést: a kritikus infrastruktúra védelme, a fenyegető szereplők tevékenységének megzavarása és felszámolása, a piaci erők olyan irányba terelése, hogy azok elősegítsék a biztonságot és az ellenálló képességet, a rugalmas jövőbe való befektetés, valamint nemzetközi partnerségek kialakítása a közös célok elérése érdekében. Mindezek a pillérek elengedhetetlenek, ésa kritikus infrastruktúra védelmével kezdve megnyugtathatjuk az amerikai népet arról, hogy elkötelezettek vagyunk e tizenhat szektor és az általuk nyújtott alapvető szolgáltatások védelme iránt.
A létfontosságú infrastruktúrák védelme
A nemzetbiztonság és a közbiztonság támogatása érdekében kiberbiztonsági követelményeket kell megállapítanunk (1.1. célkitűzés). Ez a stratégia több szabályozást eredményezhet a kritikus ágazatokban, amelyek összhangban állnak más területeken már létező szabályozásokkal. Noha nem minden ágazatnak ugyanazokra a kiberbiztonsági követelményekre van szüksége, a szabályozások következetességének és kiszámíthatóságának biztosítása csökkentheti a megfelelés terheit. A meglévő és új szabályozások célja, hogy ösztönözzék és előírják a jobb kiberbiztonsági gyakorlatok széles körű alkalmazását. Továbbá a kiberbiztonsági követelményeknek elsőbbséget kell biztosítaniuk azoknak a kulcsfontosságú technológiáknak, amelyek bizonyított adatok alapján hatékonyságukat bizonyítják – mint például Deep Content Disarm and Reconstruction Deep CDR™ Technology) technológia, amely kiküszöböli a kiberfenyegetéseket és átfogó, megbízható megközelítést biztosít a kiberbiztonsághoz –, ahelyett, hogy arra koncentrálnának, hogy a kiberbiztonsági vállalatok mennyire jól értékesítik megoldásaikat.
A stratégia szempontjából döntő jelentőségű a méret, akárcsak az együttműködés (1.2. célkitűzés). Ahhoz, hogy a fejlett fenyegetéseket hatékonyan és széles körben lehessen kezelni, fokozottabb köz- és magánszféra közötti együttműködésre van szükség.Amint azt a stratégiai dokumentum is kiemeli, az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúval összefüggő „Shields Up” kampány javította a felkészültséget, és elősegítette a rosszindulatú tevékenységek elleni hatékony intézkedések bevezetését. A jövőbeli erőfeszítéseknek ezt az együttműködést kell követniük, és be kell vonniuk a nemzetközi szövetségeseket és a civileket is, hogy egy ellenállóbb jövőbe fektessenek be, amely nem függ a kis szervezetek és az egyes polgárok állandó éberségétől. A szövetségi ügynökségekkel szorosan együttműködő magánszektorbeli szervezetek gyorsabb és összehangoltabb reagálást tesznek lehetővé, hogy minimalizálják a kritikus infrastruktúrát érő támadások hatását, vagy – ami még jobb lenne – akár meg is előzzék azokat. Remélem, hogy az együttműködés nyitott és kooperatív lesz, és elsőbbséget biztosít az amerikai vállalatoknak, hogy elősegítse a növekedést és az innovációt az országon belül.
Már jelenleg is számos minisztérium és ügynökség felelős a kritikus infrastruktúra védelmének támogatásáért. Az új stratégia célja a szövetségi kiberbiztonsági központok integrálása (1.3. célkitűzés), együttműködési csomópontok létrehozásával a kormányzati szervek közötti koordináció előmozdítása érdekében.A CISA-nál működőKözös Kibervédelmi Együttműködési Testület (JCDC) az első lépés e cél elérésében, a kibervédelmi tervezés és műveletek integrálásával. A JCDC ezt a szövetségi kormány egész területén végzi, nemzetközi partnerekkel és a magánszektorral együttműködve. Bár még sok tennivaló van, ezek a központok több lehetőséget biztosítanak az együttműködésre, valamint arra, hogy a központok időszerű, releváns és cselekvésre ösztönző információkat osszanak meg a magánszektorbeli partnereikkel. A legnagyobb hatékonyság elérése érdekében reméljük, hogy a szövetségi kormány nyilvánosságra hozza e központok céljait, teljesítménymutatóit, valamint a nem bizalmas és nem érzékeny tevékenységeit.
Bár a magánszektor gyakran képes a kiberbiztonsági incidenseket szövetségi segítség nélkül is kezelni, az új cél az, hogy szükség esetén egységes válaszlépéseket lehessen biztosítani. Ez a szövetségi incidenskezelési tervek és folyamatok frissítését jelenti (1.4. célkitűzés), hogy a szervezetek tudják, melyik kormányzati szervhez kell fordulniuk, ha kiberfenyegetések célpontjává válnak. A szervezeteknek azt is tudniuk kell, hogy milyen formájú támogatásra számíthatnak a szövetségi kormánytól. Ennek érdekében a CISA vezeti aNemzeti Kiberbiztonsági Eseményre Válaszul Kialakított Terv (NCIRP) frissítését, a folyamatok, eljárások és rendszerek megerősítése érdekében.A 2022. évi Kritikus Infrastruktúrára Vonatkozó Kiberbiztonsági Események Bejelentéséről szóló Törvény (CIRCIA) előírja, hogy a kritikus infrastruktúrában működő, a törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek az érintett kiberbiztonsági eseményeket néhány órán belül be kell jelenteniük a CISA-nak. Ez a gyors értesítés felgyorsítja az események okainak azonosítását, és elősegíti a gyors, tájékozott döntéshozatalt. Összességében ez dicséretes kezdeményezés, de remélem, hogy a bejelentett kiberbiztonsági incidensek néhány kulcsfontosságú aspektusát nyilvánosságra hozzák, hogy megtanulhassuk, hogyan lehet megelőzni a fenyegetéseket. Ez a megközelítés lehetővé tenné számunkra, hogy a hagyományos észlelési és reagálási ciklusról áttérjünk egy proaktívabb, a megelőzésre összpontosító gondolkodásmódra.
Végül a stratégia célja a szövetségi védelmi rendszer modernizálása (1.5. célkitűzés). A szövetségi kormány feladatai ellátásához kommunikációra, ellenálló és biztonságos információkra, valamint operatív technológiákra és szolgáltatásokra támaszkodik. Ebben a komplex digitális környezetben ez azt jelenti, hogy a szövetségi kormányzati rendszereket modernizálni kell annak biztosítása érdekében, hogy hálózatai egyszerre legyenek ellenállóak és védhetőek. Ezeknek a modernizációs erőfeszítéseknek része a „zero trust” elvek alkalmazása a hagyományos hálózati határokon belüli és kívüli fenyegetések leküzdése érdekében. Ez egy fantasztikus kezdeményezés, és remélem, hogy olyan technológiákat fog magában foglalni, mint a Deep CDR™ technológia és a származási ország értékelése, valamint biztosítja, hogy a zero-trust ne csupán a VPN-ek cseréjére korlátozódjon, hanem egy átfogóbb és robusztusabb kiberbiztonsági stratégia kialakítását is szolgálja.
Nulla bizalom a magán- és a közszférában
Azzal, hogy a szövetségi kormányzat védhetőbbé és ellenállóbbá teszi saját rendszereit, biztosíthatja a létfontosságú infrastruktúrák hatékonyabb védelmét. Ez egy zéró bizalmatlansági architektúra stratégiával kezdődik, miközben az IT és az OT-infrastruktúrát is modernizálni kell. A zéró bizalom megközelítése a védelmet a hálózat alapú periméterekről az erőforrásokon, felhasználókon és eszközökön alapuló védelemre helyezi át. Az ellátási láncoknak, beleértve a szoftverellátási láncot is, szintén el kell fogadniuk a zéró bizalom elveit, és nem szabad a fizikai vagy hálózati elhelyezkedésen alapuló implicit bizalmat feltételezniük.
Ez a megközelítés inkább a támadások megelőzésére összpontosít azáltal, hogy biztosítja, hogy a védett adatokhoz vagy rendszerekhez való kapcsolat létrehozása előtt mind a hitelesítés, mind az engedélyezés megtörténjen. Mivel a szoftverek egyre összetettebbé és összekapcsoltakká váltak, a kiberbiztonságnak figyelembe kell vennie a távoli felhasználók, a saját eszközeinkkel kapcsolatos trendek (BYOD) és a felhőalapú eszközökhöz való hozzáférés új valóságát. Bár a megközelítés nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, mint a felderítésre, e stratégia céljai között szerepel az általános kiberbiztonság és megbízhatóság növelése - még akkor is, ha a támadási kísérlet mégis megtörténik.
Mindezek a kezdeményezések a nemzeti kiberbiztonság teszteléséhez, biztosításához, elemzéséhez és korszerűsítéséhez szükséges hozzáértő kibermunkaerő kifejlesztésére épülnek. Bár az adatok védelme és a kritikus rendszerek megbízhatóságának biztosítása a rendszer tulajdonosainak és üzemeltetőinek felelőssége, a technológiai szolgáltatók, a kritikus infrastruktúra-rendszerek és a szövetségi ügynökségek közötti együttműködés segíthet abban, hogy biztonságban tartsuk adatainkat, és biztosítsuk, hogy szabad és összekapcsolt társadalomként működjünk.
Szeretne többet megtudni arról, hogyanvédi az OPSWAT a kritikus infrastruktúrát? Kérjük, vegye fel a kapcsolatot egyik kiberbiztonsági szakértőnkkel.
