Az "ellátási lánc" kifejezés túlmutat a fizikai áruk és a gyártás területén. Ma már a szoftverfejlesztés teljes életciklusát magában foglalja, a kezdetektől a terjesztésig. Ahogy a technológia folyamatosan fejlődik és integrálódik életünk minden aspektusába, a szoftverellátási lánc biztonságának szükségessége kritikusabbá vált, mint valaha.
Ebben az átfogó útmutatóban megvizsgáljuk a szoftverellátási lánc védelmének fontosságát, a legfőbb fenyegetéseket, és azt, hogy miként lehet megbízható teszttervet kidolgozni a szervezet védelme érdekében.
Tartalomjegyzék
1. Mi az a szoftverellátási lánc biztonság?
2. Miért kritikus a szoftverellátási lánc biztonsága?
3. A szoftverellátási lánc legkomolyabb biztonsági fenyegetései
4. Hogyan működik az Supply Chain támadása?
5. Tippek a kockázatkezeléshez
6. Hogyan dolgozzunk ki egy Software teszttervet?
7. Software Bill of Materials (SBOM)
8. A szoftverellátási lánc biztonságának jövője
1. Mi az a szoftverellátási lánc biztonság?
A Software lánc biztonsága a szoftvertermékek teljes életciklusának védelmét szolgáló stratégiák, folyamatok és ellenőrzések megvalósításának gyakorlata, a tervezéstől és fejlesztéstől a telepítésig és karbantartásig.
Célja, hogy megvédje a szoftvert és a hozzá kapcsolódó komponenseket, beleértve a forráskódot, a harmadik féltől származó könyvtárakat és az infrastruktúrát a lehetséges sebezhetőségekkel, fenyegetésekkel és támadásokkal szemben. Ez magában foglalja a szoftverfejlesztési folyamat biztosítását, a harmadik féltől származó szállítók megbízhatóságának biztosítását, valamint a folyamatos felügyelet és a sebezhetőségkezelési technikák bevezetését.
A szoftverellátási lánc biztonságának előtérbe helyezésével a szervezetek csökkenthetik az ellátási láncot érő támadások kockázatát, megvédhetik digitális eszközeiket, megfelelhetnek a kritikus szabályozásoknak, és fenntarthatják szoftvertermékeik integritását, bizalmas jellegét és rendelkezésre állását.
2. Miért kritikus a szoftverellátási lánc biztonsága?
Amint azt a közelmúltban a 3CX által elkövetett betörés is mutatta, amely valójában két, egymással összekapcsolt ellátási láncot érintő támadás volt, a fenyegetések egyre súlyosabbak. És bár ez csak az egyik aspektusa egy átfogó, mélyreható védelmet nyújtó kiberbiztonsági megoldásnak, a szoftverellátási lánc biztonsága több okból is létfontosságú:
Növekszik a kiberbiztonsági fenyegetések száma
Ahogy a kiberbűnözők egyre kifinomultabbá és szervezettebbé válnak, a szoftverellátási láncot érintő támadások lehetősége exponenciálisan nő. Ezek a támadások nem csak a célszoftvert, hanem a kapcsolódó rendszereket és felhasználókat is veszélyeztethetik, ami széles körű fennakadásokat és pénzügyi veszteségeket okozhat.
Fokozódó függőség a harmadik féltől származó komponensektől
A modern szoftverfejlesztés gyakran jár együtt harmadik féltől származó könyvtárak, keretrendszerek és szolgáltatások használatával. Bár ezek az összetevők javíthatják a hatékonyságot, potenciális sebezhetőségeket is jelentenek, amelyeket kezelni kell a szoftver általános biztonságának biztosítása érdekében.
Megfelelési követelmények
Az olyan szabályozó szervek, mint az Észak-amerikai Villamosenergia-megbízhatósági Társaság Kritikus Infrastruktúra Védelme (NERC-CIP) és a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) szigorú követelményeket támasztanak a kiberbiztonsággal kapcsolatban. A szoftverellátási lánc biztonságának garantálása alapvető fontosságú ezen előírások betartásához és a költséges büntetések elkerüléséhez.
3. A szoftverellátási lánc legkomolyabb biztonsági fenyegetései
Nem meglepő, hogy egy olyan összetett kihívás, mint a szoftverellátási lánc biztonsága, a kapcsolódó kiberfenyegetési vektorok hasonlóan összetett sorát vonultatja fel. A szoftverellátási láncot fenyegető legelterjedtebb biztonsági fenyegetések közé tartoznak a következők:
Rosszindulatú kód beillesztése
A támadók rosszindulatú kódok, például hátsó ajtók, zsarolóprogramok vagy adatszivárgási mechanizmusok beillesztésével veszélyeztethetik a szoftvereket.
Sérülékeny harmadik féltől származó komponensek
Az elavult vagy nem biztonságos harmadik féltől származó könyvtárak, keretrendszerek vagy szolgáltatások használata olyan sebezhetőségeket hozhat létre, amelyeket a támadók jogosulatlan hozzáférés megszerzésére vagy rosszindulatú műveletek végrehajtására használhatnak ki.
Bennfentes fenyegetések
Az érzékeny információkhoz vagy rendszerekhez hozzáféréssel rendelkező elégedetlen alkalmazottak vagy vállalkozók jelentős veszélyt jelenthetnek a szoftverellátási láncra.
Hamisított alkatrészek
A rosszindulatúan létrehozott vagy tudtukon kívül terjesztett hamisított szoftverkomponensek veszélyeztethetik a teljes szoftverellátási lánc integritását.
4. Hogyan működik az Supply Chain támadása?
Bár a kibertámadások különböző módon jelennek meg, az ellátási lánc elleni támadás jellemzően a következő lépésekből áll:
- Célpont azonosítása: A támadó azonosít egy sebezhető komponenst a szoftverellátási láncban, például egy harmadik féltől származó könyvtárat vagy fejlesztőeszközt.
- Kihasználás: A támadó kihasználja az azonosított sebezhetőséget, vagy rosszindulatú kód beillesztésével, vagy egy meglévő hiba kihasználásával jogosulatlan hozzáférés megszerzéséhez.
- Terjedés: A veszélyeztetett komponens közvetlenül vagy frissítések, javítások vagy más eszközök révén jut el más rendszerekhez vagy felhasználókhoz.
- Végrehajtás: Miután a rosszindulatú komponens beépült a célszoftverbe, a támadó végre tudja hajtani a kívánt műveleteket, például adatokat lophat, megzavarhatja a működést, vagy váltságdíjat követelhet.
5. Legfontosabb tippek a szoftverellátási lánc kockázatkezeléshez
A szoftverellátási láncot érő támadások kockázatának csökkentése érdekében a szervezeteknek a következő legjobb gyakorlatokat kell alkalmazniuk:
Alapos átvilágítás
Vizsgálja meg a harmadik féltől származó szállítók és szoftverkomponenseik biztonságát és jogszabályi megfelelőségét. Győződjön meg róla, hogy követik az iparági szabványok szerinti legjobb gyakorlatokat, és naprakész biztonsági javításokat tartanak fenn.
A sebezhetőségek folyamatos figyelése
Rendszeresen ellenőrizze a szoftverkomponenseket az ismert sebezhetőségek szempontjából, és azonnal alkalmazza a biztonsági javításokat.
Erős hozzáférés-szabályozás bevezetése
Az érzékeny rendszerekhez és információkhoz való hozzáférést csak azokra korlátozza, akiknek szükségük van rá. Vezessen be többfaktoros hitelesítést (MFA) és erős jelszószabályzatot.
Munkavállalók oktatása
Képezze az alkalmazottakat a legjobb kiberbiztonsági gyakorlatokról és a szoftverellátási lánc biztonságának fontosságáról.
Incidensreagálási terv kidolgozása
Tervet kell készíteni a szoftverellátási láncot ért támadások felderítésére, megfékezésére és helyreállítására.
Nézze meg, hogyan valósítja meg a Hitachi Energy a sikeres ellátási lánc kiberbiztonsági stratégiáját.
6. Hogyan dolgozzunk ki egy Software teszttervet?
A kiberbiztonság proaktív megközelítése nem csak egy olyan dolog, amelyet egyszerűen figyelembe kell venni a megoldási stratégia kialakításakor - ez egy szükségszerűség. A proaktív lépések egyik módja a rendszeres biztonsági tesztek tervezésének megtervezése. A biztonsági tesztterv elengedhetetlen a potenciális sebezhetőségek azonosításához és a szoftvertermék általános biztonságának biztosításához. Ezek a lépések útmutatást nyújtanak egy hatékony biztonsági tesztterv kidolgozásához:
- Határozza meg a hatókörét: Határozza meg, hogy a tesztelési folyamat mely komponenseket, rendszereket és környezeteket foglalja magában.
- A potenciális fenyegetések és sebezhetőségek azonosítása: Alapos kockázatértékelés elvégzése a potenciális fenyegetések, sebezhetőségek és támadási vektorok azonosítása érdekében.
- Tesztesetek fejlesztése: Hozzon létre olyan teszteseteket, amelyek minden egyes azonosított veszélyre vagy sebezhetőségre vonatkoznak. Ez magában foglalhat behatolástesztelést, sebezhetőségi vizsgálatot, kódvizsgálatot, valamint statikus és dinamikus elemzést.
- Szerepek és felelősségek kijelölése: Határozza meg világosan a biztonsági tesztelési folyamatban részt vevő egyes csapattagok szerepét és feladatait.
- Tesztelési ütemterv megállapítása: Határozza meg a biztonsági tesztek elvégzésének ütemezését, és gondoskodjon arról, hogy azok beépüljenek a szoftverfejlesztés teljes életciklusába.
- Az eredmények dokumentálása és jelentése: Jegyezze fel az egyes biztonsági tesztek eredményeit, beleértve az azonosított sebezhetőségeket és a megtett korrekciós intézkedéseket. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében ossza meg ezeket az információkat az érintettekkel.
7. A Software Bill of Materials (SBOM) fontossága
Software Bill of Materials (SBOM) valami más, ami döntő szerepet játszik az ellátási lánc kiberbiztonságában. Az SBOM egy átfogó lista a szoftvertermékeket alkotó összes szoftverkomponensről és függőségi viszonyról. Segít a szervezeteknek azonosítani és nyomon követni a termékeikben vagy rendszereikben használt szoftverkomponenseket, beleértve azok verzióit, licencadatait és ismert sebezhetőségeit - amiben a megfelelő eszközkezelési és láthatósági megoldás segíthet.
Az SBOM segítségével a szervezetek hatékonyan kezelhetik szoftverellátási láncukat, biztosítva, hogy teljes rálátásuk legyen a szoftverkomponensekre és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokra. Ez segíthet nekik azonosítani és mérsékelni a szoftverellátási láncukban lévő sebezhetőségeket, csökkentve ezzel a kibertámadások és az ellátási lánc megsértésének kockázatát. Emellett egy SBOM segíthet a szervezeteknek a biztonsági irányelvek érvényesítésében, a szabályozásoknak és szabványoknak való megfelelésben, valamint az általános kiberbiztonsági helyzetük javításában.
8. A szoftverellátási lánc biztonságának jövője
A folyamatosan fejlődő technológiai világban szemmel kell tartanunk, hogy mit hoz a jövő, hogy lépést tartsunk - vagy még jobb, ha megelőzzük - az ívet. A szoftverellátási lánc biztonságának jövőjét valószínűleg több kulcsfontosságú tényező és trend fogja alakítani.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás integrációja
A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) technológiái hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban a szoftverellátási lánc biztonságának javításában. E technológiák kihasználásával a szervezetek jobban felismerhetik és mérsékelhetik a potenciális fenyegetéseket és sebezhetőségeket, automatizálhatják a biztonsági tesztelést, és egyszerűsíthetik az incidensekre való reagálást. A mesterséges intelligencia és az ML segíthet a szoftverellátási láncon belüli rendellenes viselkedési minták azonosításában is, ami tovább javítja az általános biztonságot.
Átállás a DevSecOps-ra
A DevSecOps, azaz a biztonsági gyakorlatoknak a DevOps-folyamatba való integrálása továbbra is egyre nagyobb lendületet vesz. A DevSecOps megközelítés elfogadásával a szervezetek biztosíthatják, hogy a biztonság a szoftverfejlesztés életciklusának alapvető részét képezze a kezdetektől a telepítésig. Ez az elmozdulás a sebezhetőségek gyorsabb felismeréséhez és orvoslásához vezet, csökkentve ezzel az ellátási láncot érő támadások kockázatát.
Fokozott figyelem az Supply Chain átláthatóságára
Ahogy a szervezetek egyre inkább tudatában vannak a harmadik féltől származó komponensekkel kapcsolatos lehetséges kockázatoknak, egyre nagyobb hangsúlyt kap az ellátási lánc átláthatósága. A szállítóknak részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk a biztonsági gyakorlatukról, a javításkezelésről és a kockázatcsökkentési stratégiákról. Ez a fokozott átláthatóság lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak a harmadik féltől származó komponensek és szolgáltatások kiválasztásakor.
Blockchain technológia
A blokklánc technológia forradalmasíthatja a szoftverellátási lánc biztonságát, mivel biztonságos, hamisításmentes és átlátható rendszert biztosít a szoftverkomponensek nyomon követésére és eredetének igazolására. A blokklánc kihasználásával a szervezetek jobban biztosíthatják szoftvertermékeik integritását, és megakadályozhatják a hamisított vagy rosszindulatú komponensek bevezetését.
Fokozott szabályozási felügyelet
Ahogy a fenyegetettségi környezet tovább fejlődik, úgy számíthatunk a szoftverellátási lánc biztonságára vonatkozó fokozott szabályozási felügyeletre és szigorúbb követelményekre. A szervezeteknek meg kell felelniük az olyan meglévő szabályozásoknak, mint a NERC-CIP, a NIST és egyéb szabályozások, valamint alkalmazkodniuk kell a jövőben bevezetésre kerülő új szabályozásokhoz. Ezek a szabályozások valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az ellátási lánc kockázatkezelésére, és megkövetelhetik a szervezetektől, hogy bizonyítsák a szoftverellátási lánc biztosítására tett erőfeszítéseiket.
Együttműködő védelem
A szoftverellátási lánc biztonságának jövőjében egyre nagyobb hangsúlyt kap a szervezetek, a gyártók és az iparági csoportok közötti együttműködés. A threat intelligence, a legjobb gyakorlatok és erőforrások megosztása segíthet a szervezeteknek abban, hogy a felmerülő fenyegetések előtt járjanak, és megerősítsék általános biztonsági helyzetüket. Az együttműködéssel a szervezetek biztonságosabb szoftver ökoszisztémát hozhatnak létre, és csökkenthetik az ellátási láncot érő támadásokból eredő kockázatokat.
Következtetés
A Software lánc biztonsága kritikus szempont a szervezet digitális eszközeinek védelmében, valamint a szoftvertermékek integritásának, bizalmas jellegének és rendelkezésre állásának biztosításában.
Azok a szervezetek, amelyek proaktívan alkalmazkodnak a változásokhoz, és a megfelelő szoftverrel prioritásként kezelik a szoftverellátási lánc biztonságát, jobb helyzetben lesznek, hogy megvédjék digitális eszközeiket, megőrizzék ügyfeleik és érdekelt feleik bizalmát, és megfeleljenek a kritikus szabályozásoknak.
Szoftverellátási lánc biztonsági GYIK
K: Mit jelent a szoftverellátási lánc biztonsága?
V: A Software lánc biztonsága a szoftvertermékek teljes életciklusának védelmét szolgáló stratégiák, folyamatok és ellenőrzések megvalósításának gyakorlata, a tervezéstől és fejlesztéstől a telepítésig és karbantartásig.
Célja, hogy megvédje a szoftvert és a hozzá kapcsolódó komponenseket, beleértve a forráskódot, a harmadik féltől származó könyvtárakat és az infrastruktúrát a lehetséges sebezhetőségekkel, fenyegetésekkel és támadásokkal szemben. Ez magában foglalja a szoftverfejlesztési folyamat biztosítását, a harmadik féltől származó szállítók megbízhatóságának biztosítását, valamint a folyamatos felügyelet és a sebezhetőségkezelési technikák bevezetését.
K: Mi a különbség az ellátási láncot ért támadás és a hagyományos kibertámadás között?
V: A hagyományos kibertámadás jellemzően közvetlenül a szervezet rendszereit vagy hálózatát veszi célba, míg az ellátási lánc támadása a szoftverfejlesztési folyamat vagy egy harmadik féltől származó komponens sebezhetőségét veszi célba, lehetővé téve a támadó számára, hogy közvetve több rendszert vagy felhasználót veszélyeztessen.
K: Lehet-e a nyílt forráskódú szoftver biztonságosabb, mint a szabadalmaztatott szoftver?
V: A nyílt forráskódú szoftverek biztonsági előnyökkel járhatnak, mivel átláthatóak, lehetővé teszik a szélesebb körű szakértői értékelést és a közösség által vezérelt biztonsági fejlesztéseket. Ugyanakkor azonban a megfelelő biztonsági intézkedések hiányában az ellátási láncot érő támadásokkal szemben is sebezhetőbb lehet.
K: Hogyan biztosíthatják a szervezetek a felhőalapú szoftverellátási láncuk biztonságát?
V: A szervezeteknek szorosan együtt kell működniük a felhőszolgáltatóikkal, hogy biztosítsák a megfelelő biztonsági ellenőrzéseket, beleértve a titkosítást, a hozzáférés ellenőrzését és a folyamatos felügyeletet. Emellett rendszeres auditokat és értékeléseket kell végezniük a felhőalapú szoftverellátási láncuk biztonságának ellenőrzése érdekében.
K: Mi a különbség az alkalmazásbiztonság és a szoftverellátási lánc biztonsága között?
V: Az alkalmazásbiztonság a szoftveralkalmazások védelmére összpontosít a potenciális fenyegetésekkel és sebezhetőségekkel szemben, mint például a kódbefecskendezés vagy a jogosulatlan hozzáférés, a fejlesztési, telepítési és karbantartási szakaszok során végrehajtott biztonsági intézkedésekkel.
A Software lánc biztonsága a szoftverfejlesztés teljes életciklusát felöleli, és a szoftver összetevőivel, harmadik féltől származó könyvtárakkal és infrastruktúrával kapcsolatos kockázatokkal foglalkozik. Célja a szoftver és a hozzá kapcsolódó komponensek integritásának, bizalmas jellegének és rendelkezésre állásának biztosítása, védelmet nyújtva a szoftverellátási lánc sebezhetőségeit célzó potenciális támadások ellen.
