Cloud Vulnerability Management: Folyamat, legjobb gyakorlatok és előnyök

A CVM (Cloud Vulnerability Management) a felhőkörnyezetek biztonsági hiányosságainak azonosítása, értékelése, rangsorolása és javítása.

Ezek lehetnek olyan problémák, amelyeket a rendszergazdák meg tudnak oldani, olyanok, amelyekhez a gyártók frissítései szükségesek, vagy olyan rejtett fenyegetések, amelyeket még nem fedeztek fel.

A felhő sebezhetőségének felmérésének és kezelésének fő céljai a következők:

• Kockázatok feltárása a felhőbeállításban
• Megmutatja, hol hibásak a foltok
• Annak meghatározása, hogy a felhőrendszerek mennyire vannak kitéve az új fenyegetések megjelenésének

Röviden, a CVM segít csökkenteni a kibertámadások esélyét, és lerövidíti a reakcióidőt, ha sürgős problémák merülnek fel.

Az olyan modern platformok, mint azOPSWAT MetaDefender Cloud, túlmutatnak az alapvető sebezhetőségi vizsgálaton, mivel fenyegetés-intelligenciát és fejlett rosszindulatú programok felismerését is tartalmazzák a több felhőből álló környezetekben.

Amikor sebezhetőségekről beszélünk, akkor a rendszer gyenge pontjaira (hibákra, mulasztásokra vagy résekre) utalunk, amelyeket a támadók felhasználhatnak a hozzáférés megszerzésére vagy károkozásra.

A javítatlan szoftverek kockázatot jelentenek, különösen az önterjesztő támadások esetében. Ezek általában a javítatlan rendszerek és a rossz AV-ellenőrzési folyamatok kombinációjára támaszkodnak a rendszerbe való behatoláshoz.

A nem megfelelően védett API-k könnyű célpontok, mivel lehetővé teszik a támadók számára, hogy megzavarják a szolgáltatásokat vagy elszívják az erőforrásokat.

A másik fő probléma a gyenge IAM (Identitás- és hozzáférés-kezelés) ellenőrzésekkel kapcsolatos, amelyek lehetővé teszik a támadók számára, hogy a rendszerekben mozogjanak, ha már egyszer bejutottak.

Egy gyakori és inkább felhő-specifikus gyengeség a rossz konfiguráció, amikor a felhő erőforrásokat olyan módon állítják be, amely nem szándékos hozzáférést vagy kitettséget eredményez.

Ha a felhőalapú tárhelyet a nyilvánosság számára nyitva hagyják, vagy nem korlátozzák a számítógépes erőforrásokhoz való hozzáférést, az érzékeny adatok nyilvánosságra kerülhetnek. Egy 2021-es esetben több mint 38 millió adat került nyilvánosságra egy rosszul konfigurált Microsoft Power Apps portálon keresztül.

A hibás beállítások ritkán gondatlanságból adódnak. Gyakran a telepítés gyorsaságával, az egyértelmű irányelvek hiányával vagy a felhőeszközök korlátozott átláthatóságával függnek össze.

A kockázatok széles körűek: adatok kitettsége, oldalirányú mozgások, jogosulatlan módosítások és a szolgáltatás megszakítása.

Mivel a hibás konfigurációk kihasználása általában nem igényel nagy erőfeszítést, továbbra is kedvelt belépési pont a támadók számára.

A CVM a biztonságot nem reaktívvá, hanem stratégiaivá teszi.

Ahelyett, hogy a fenyegetések megjelenésére várnának, a csapatok a gyenge pontokat keresik a környezetükben, így a sebezhetőségek kezelése pontosabbá válik, és összehangolódik a felhőrendszerek működésével.

A javítandó problémák megtalálása a probléma felderítésével kezdődik, de a felhőkörnyezetekben a hagyományos szkennelés nem elegendő.

Ebben az első lépésben a felhőalkalmazásokat, az adattárolási szolgáltatásokat és az infrastrukturális elemeket, például a hálózatokat vizsgálják a kihasználható sebezhetőségek azonosítása érdekében.

Ezek közé tartoznak a nem javított sebezhetőségek, a rossz konfigurációk és az IAM-problémák.

A sebezhetőségi értékelés magában foglalja a biztonsági hiányosságok azonosítását, értékelését, rangsorolását és orvoslását.

Az eredmény egy jelentés, amely bemutatja a kockázatos eszközöket, amelyek javításra vagy további vizsgálatra és javításra szorulnak.

A kockázatértékelés a fenyegetésekkel kapcsolatos információk alapján a kitettség, a potenciális hatás és a kihasználhatóság elemzését foglalja magában. A Sandbox környezetek segítségével szimulálni lehet a rosszindulatú szoftverek viselkedését, így a csapatok világosabb képet kaphatnak arról, hogy egy adott fenyegetés hogyan viselkedne a rendszereikben.

Mivel a legtöbb csapatnak nincs ideje minden problémát egyszerre megoldani, a szakemberek kockázatalapú rangsorolást végeznek, hogy az erőfeszítéseket ennek megfelelően összpontosítsák.

A prioritási tényezők közé tartozik, hogy az eszköz nyilvános-e, mennyire könnyű a kihasználás, és milyen kárt okozhat.

Egy alacsony súlyosságú hiba egy kritikus termelési szolgáltatásban gyakran többet számít, mint egy tesztkódban elrejtett magas súlyosságú hiba.

A javítás magában foglalja a javítások alkalmazását, a konfigurációk keményítését vagy a kitett szolgáltatások letiltását.

Sok csapat használ CI/CD pipeline-okba vagy biztonsági orchestrációs eszközökbe integrált javítási munkafolyamatokat.

Ha a teljes javítás nem lehetséges azonnal, a kockázatot rövid távon csökkentő lépések (például a sebezhető munkaterhelés elkülönítése) csökkenthetik.

A SoC (Security Operations Center) csapatok eszközök, munkafolyamatok és adatok kombinációjára támaszkodnak, hogy a felhőkörnyezetekben a fenyegetések előtt járjanak.

Mivel a felderítés csak az első lépés, a SoC-csapatok a hiányosságok megszüntetésére javításkezelési stratégiákat is alkalmaznak, és szigorú IAM-ellenőrzéseket tartanak fenn, hogy korlátozzák a kitettséget, ha a hibák jelen vannak. Ezek az erőfeszítések együttesen csökkentik a támadók számára elérhető belépési pontok számát.

Ezek az eszközök és platformok ismert hibák után kutatják a rendszereket, gyakran hivatkozva olyan nagy sebezhetőségi adatbázisokra, mint a CVE és az NVD, hogy még a támadók előtt felfedezzék a problémákat.

A hatékony eszközöknek legalább a következőkre kell törekedniük:

• Futtasson ütemezett és folyamatos vizsgálatokat hibák, félrekonfigurációk és biztonsági hiányosságok keresésére.
• A felhasználói szerepkörök, hozzáférési szabályok és a fiókok viselkedésének nyomon követése profilvezérlőkön keresztül
• Riasztások kiváltása egyértelmű és testreszabható értesítési beállításokkal
• A sebezhetőségek súlyosság szerinti rangsorolása pontozási modellek és vizuális műszerfalak segítségével
• A szakpolitikák betartásának értékelése
• Támadási útvonalak és a felhő-alapú eszközök felszínének kitettségének megjelenítése
• Az ügynökök és szkennerek központosított kezelésének támogatása
• Foltok verzióellenőrzése és a változások nyomon követése
• Exportálható jelentések készítése ellenőrzésekhez és belső felülvizsgálathoz
• Automatizált karbantartási, frissítési és frissítési lehetőségek
• Az alapokon túlmenő hitelesítési ellenőrzés biztosítása (MFA, SSO stb.)
• Támadási vektorok modellezése és a lehetséges oldalirányú mozgási útvonalak azonosítása
• Használja a Deep CDR a feltöltött és megosztott fájlok szanálására, hogy csak biztonságos tartalom kerüljön a felhőalapú tárolókba vagy alkalmazásokba.

A felhőalapú sebezhetőség-kezelő eszköz kiválasztásának további kritériumai közé tartozik a lefedettség és a skálázhatóság, a könnyű telepíthetőség, az automatizálás vagy munkafolyamat-integráció, valamint a megfelelőségi képességek.

A Cloud Vulnerability Management a gyakorlatban azt jelenti, hogy túlmutat a gyenge pontok egyszerű keresésén, és olyan rendszerré válik, amely a valós kockázatokat rangsorolja, és a felhőarchitektúrával együtt skálázódik.

A leghatékonyabb megközelítés a kockázattudatos döntéshozatalt és a felhőeszközökbe és munkafolyamatokba közvetlenül bekötött automatizálást ötvözi.

A sebezhetőség-kezelés nem áll meg az észlelésnél, hanem a javításokat továbbra is az infrastruktúra mint kód vagy a házirend-motorok segítségével tolja ki, így a kör gyorsan bezárul.

Természetesen mindez a felhő vezérlő síkjának és a munkaterheléseknek az erős, folyamatos felügyeletétől függ.

Ugyanilyen fontos, hogy a sebezhetőség-kezelési keretrendszer illeszkedjen a felhőbiztonsági rendszer többi részéhez. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy lelassítja a fejlesztőket, vagy időt pazarol a felesleges riasztásokra.

Az automatizálás révén a csapatok gyorsabban észlelhetik a fenyegetéseket és reagálhatnak rájuk, csökkenthetik a működési költségeket, és következetes megközelítést alakíthatnak ki a sebezhetőségek kezelésére a kiterjedt, gyorsan változó környezetekben.

A házirend-alapú ellenőrzések érvényesítésével és az ellenőrzési nyomvonalak automatikus generálásával megteremti a folyamatos megfelelés alapjait is.

A végponttól végpontig tartó automatizálás az észleléstől a javításig megszünteti a felismerés és a cselekvés közötti késedelmet, és csökkenti az emberi hibákat.

A CVMCloud Vulnerability Management) a felhőbiztonságon belül több, egymást átfedő területtel osztozik, amelyek mindegyike a támadási felület különböző részeivel foglalkozik.

Ilyen területek a CSPMCloud Security Posture Management), a CNAPPCloud Application Protection Platforms) és a CWPPCloud Workload Protection Platforms).

A CSPM-eszközök folyamatosan vizsgálják a felhőinfrastruktúrát a hibás konfigurációk, a túlzott jogosultságok és a megfelelőségi keretrendszerek megsértése szempontjából.

Míg a CVM a szoftverek és függőségek sebezhetőségére összpontosít, a CSPM az architektúrális hibákat és a házirendek eltéréseit vizsgálja, például a nyitott S3 vödröket vagy a titkosítatlan tárolókat.

Másrészt a CWPP a felhőalapú munkaterhelések, például a VM-ek, konténerek és szerver nélküli funkciók védelmével foglalkozik.

Mindezt a gazdaalapú észlelés, a viselkedéses megfigyelés és a futásidejű környezetekhez közelebb beágyazott sebezhetőségi vizsgálat révén teszi.

A CNAPP platformok egyesítik ezeket a képességeket, és a sebezhetőségek kezelését a testhelyzet- és munkaterhelés-védelemmel egy ernyő alatt egyesítik, javítva az átláthatóságot a teljes életcikluson keresztül.

Ezzel párhuzamosan a harmadik fél által végzett kockázatkezelés és a felhőalapú kockázatértékelés a sebezhetőség kezelésének hatókörét a saját infrastruktúráján túlra is kiterjeszti.

Ahogy a felhőalapú ökoszisztémák egyre inkább összekapcsolódnak, a partnerek, beszállítók és SaaS-szolgáltatók biztonsági helyzete az Ön sajátjának kiterjesztése lesz. A CVM-nek nemcsak a kód és a konfiguráció sebezhetőségeit kell figyelembe vennie, hanem a szélesebb ellátási lánc gyengeségeit is.

E kockázat kezelése a kellő körültekintéssel kezdődik: a harmadik fél szolgáltatók biztonsági tanúsítványainak (pl. SOC 2, ISO 27001) ellenőrzése, a jogsértési előzmények áttekintése, valamint a sebezhetőségkezelési és incidenskezelési programjaik átláthatóságának megkövetelése.

Ezután a szervezeteknek naprakész leltárt kell készíteniük a harmadik féltől való függőségekről, rendszeres időközönként felhőkockázat-értékelést kell végezniük, és a harmadik fél biztonsági felülvizsgálatát be kell építeniük a beszerzési és megújítási folyamatokba.

A legjobb gyakorlatok közé tartozik:

• A legkisebb jogosultságú hozzáférés érvényesítése
• Harmadik féltől származó komponensek elkülönítése hálózati szegmentálással
• A csatlakoztatott szolgáltatások rendellenes viselkedésének nyomon követése és riasztása
• A szerződésekben világosan megfogalmazott biztonsági záradékok
• A biztonsági dokumentáció auditálására vagy az eladóktól való bekérésére vonatkozó jog megszerzése

Az igazi CVM-érték akkor válik láthatóvá, ha a DevOps DNS-ének részévé válik.

Amikor a DevOps, az IT és a biztonsági csapatok minden szakaszban megosztják a szkennelési eredményeket, a kód rögzítésétől a telepítésig, az egész szervezet "balra váltás" gondolkodásmódot alkalmaz.

A biztonsági felülvizsgálatok nem a sprint végén lévő jelölőnégyzetek; ezek beépülnek a pull-kérelmekbe, a build pipelines-be és a sprinttervezésbe.

Ennek eredményeképpen a mérnökök megtanulják a biztonságos kódolási gyakorlatokat, biztonsági bajnokok alakulnak ki, és a megelőző biztonság az irányelvekből gyakorlattá válik.

További egyértelmű előnyök:

A valós felhőkörnyezetek saját kihívásokkal járnak a CVM számára; íme, a leggyakoribbak közül kettő.

A modern alkalmazások virtuális gépeken, konténereken, kezelt adatbázisokon és harmadik féltől származó szolgáltatásokon keresztül terjednek. Gyakran ezek több fiókban, régióban és csapatban vannak elosztva.

Minden új mikroszolgáltatás vagy környezet egy új, nem vizsgált támadási felületet hozhat létre.

Ennek kezelésére használjon ügynök nélküli, APIszkennelési megközelítést, amely automatikusan felderít minden felhőalapú erőforrást a szervezet fiókjaiban és előfizetéseiben.

Az IaC (Infrastructure as Code) szkennelő pluginok bevezetése a hibás konfigurációk kiszűrésére, mielőtt azok telepítésre kerülnek.

A felhőalapú támadások megelőzése folyamatos, proaktív éberséget igényel. Pontosan ezért a "Trust no file" filozófiánk azOPSWAT MetaDefender Cloud rendszerének motorja.

Mivel egyre több alkalmazás költözik a felhőbe, olyan kiberbiztonsági platformot építettünk, amely képes megfelelni a változó követelményeknek és a fejlett alkalmazásbiztonsági szolgáltatások iránti növekvő igénynek.

A Deep CDR és a Multiscanning kombinálásával, valamint a valós idejű sandbox-elemzéssel és OPSWATfenyegetésekkel kapcsolatos intelligenciájával a MetaDefender Cloud blokkolja a nulladik napi és fájlalapú támadásokat, mielőtt azok egyáltalán elérnék a környezetét.

Készen áll arra, hogy a felhőalapú sebezhetőség-kezelést valóban megelőzővé tegye? OPSWAT MetaDefender Cloud többrétegű fájlbiztonságot, fokozott láthatóságot és könnyed integrációt kínál a meglévő felhőalapú munkafolyamatokba.

Kezdje el védeni környezetét még ma!